Üdvözöljük a Fiatal Levéltárosok Egyesületének honlapján!
Beszámoló a VI. Tudományos Nyári Táborról PDF Nyomtatás E-mail

A nagy sikerrel megrendezett VI. Tudományos Nyári Táborról szóló szakmai beszámoló az alábbiakban olvasható (Bővebben...)

Szakmai beszámoló a Fiatal Levéltárosok Egyesülete VI. Tudományos Nyári Táboráról

Szakmai beszámoló képekkel kiegészített változata (pdf)

Pályázati azonosító: 3508/01157

2014. július 11. és 13. között a Fiatal Levéltárosok Egyesülete immár hatodik alkalommal megrendezte tudományos nyári táborát, amelynek három napján közel 40 főnyi hallgatóság vett részt az előadásokon. A VI. Tudományos Nyári Tábor témája - illeszkedve az első világháború kitörésének centenáriumához – az „I. világháború a levéltári források tükrében” volt.

Az első nap meghívott előadók tartottak előadásokat a levéltárukban található, első világháborúval kapcsolatos iratanyagról. Fiziker Róbert, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának (MNL OL) munkatársa a levéltár készülődő hadifogoly adatbázisáról tartott ismertetést. A K 73-as állag mintegy 22 csomónyi anyagának digitalizálása úttörő vállalkozás, ugyanis az orosz anyagok döntő része megsemmisült, míg a bécsi Kriegsarchiv nem tette közzé az eredeti dokumentumokat. Szólt a feldolgozás és kutatás nehézségeiről, a két világháború közti Magyarország hadifogoly-politikájáról. Élettel teli, humorral és borzalommal fűszerezett történetei a hadifoglyok sanyarú sorsáról rámutattak arra, hogy a Szovjet-Oroszországból hazatért hadifoglyok címet viselő iratanyag kiemelt forrása lesz a jövőbeli történeti kutatásoknak.

A Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltár főlevéltárosa, Nagy Szabolcs a világháború utóéletének egyik legfontosabb forrására, a bajtársi szövetségek irataira hívta fel a figyelmet. Habár a szakirodalom szerint mintegy félezer ilyen egyesület létezett a Horthy-korszakban, mára mindössze csupán hét iratanyaga maradt fenn. Nagy Szabolcs Kratochwill Károly irathagyatékán keresztül mutatta be a bajtársi szövetségek iratanyagát. Szólt arról, hogy e iratanyagok általában ezredek történetének megírása érdekében jöttek létre. Az iratanyagban található eredeti iratok és másolatok révén feltárul a lövészárkok világa, Kratochwill Károly háború utáni „kultusza” is.

Budapest Főváros Levéltárának két munkatársa, Csiffáry Gabriella és Szilvay Gyula egy egyedülálló fotóalbuma kapcsán szóltak a Nagy Háború történetéről. Az albumban lévő 264 kép az 5. népfelkelő gyalogezredben szolgáló Szilvay Gyula – az egyik előadó azonos nevű felmenőjének – amatőr képeit tartalmazzak, aki Bukovinában szolgált 1915 és 1918 között. A képek egy részének bemutatása s lírai kommentálása mellett szó esett a képeket készítő Szilvay Gyula személyes életútjáról is, mely az utána maradt 156 levél alapján tárult fel.

Péntek délután Kemény Krisztián, a Hadtörténelmi Levéltár levéltárosa beszélt a Hadtörténeti Levéltár első világháborús iratanyagáról. A centenárium közeledtével megnőtt az első világégésre való vonatkozó iratanyagok megkeresések száma a Hadtörténelmi Levéltárban. A levéltár munkatársa ismertette az első világháborúra vonatkozó iratoknak a Hadtörténelmi Levéltárba való kerülésének történetét, majd ezt követően fondfőcsoportonként részletesen ismertette a világháborúra vonatkozó iratanyagokat külön kiemelve egy-egy irategyüttes kutathatóságát is.

Janka György a Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesületének képviseletében az első világháborúra vonatkozó egyházi forrásokról tartott előadást. Egyházanként végigvette a különböző egyházi intézmények iratanyagának világháborúra vonatkozó részeit a szentszéki holttá nyilvánítási perektől a protestáns tábori lelkészek működéséig. Emellett széles korabeli politikai kontextusba helyezve szólt a frissen kinevezett görögkatolikus püspök az 1914-es debreceni bombamerényletről is, annak nemcsak vallási, hanem etnikai előzményeiről és okairól is.

A Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Levéltárának vezetője, Vajda Tamás az első világháború kutatási lehetőségeit mutatta be az egyetemi levéltárak iratanyagában. A témára vonatkozó legfontosabb szakirodalmak áttekintését illetve a korabeli felsőoktatási rendszer felvázolását követően a Kolozsvári Egyetemről hozott példákat a Nagy Háborúra vonatkozó forrásokra. Márki Sándor és Szádeczky Lajos professzorok irathagyatéka alapján megmutatta, miképp jelentkezik a háború hatása a korabeli forrásokban a tanrendektől az egyetemi évkönyveken, leveleken és fényképeken át egészen az emlékművek felállítása kapcsán keletkezett iratokig.

A szombati nap délelőttjén az egyesület tagjai vizsgálták meg az első világháború aspektusait. Ásványi Szabolcs, az MNL OL levéltárosa 1910 és 1912 között vizsgálta meg a véderőkérdés történetét. Bemutatta, hogy milyen parlamenti légkörben került elő a véderőtörvény kérdése, részletesen végigvette az álláspontokat s áttekintette a vita legfontosabb tényezőit reflektálva a korabeli magyar s bécsi publicisztikára.

Amíg Ásványi Szabolcs előadása azt mutatta be, milyen belpolitikai körülmények között lépett be a háborúba, az MNL OL másik munkatársának, Török Ádámnak az előadása a Monarchiának a háború előtti külpolitikai helyzetére reflektált. A bécsi egyetemen eltöltött Erasmus-ösztöndíj tapasztalatait is felhasználva mutatta be, hogy a Balkán-háborúk miképp változtatták meg a Monarchia külpolitikai gondolkodását. Az előadó részletesen bemutatta a különböző külpolitikai koncepciókat, a szélesebb kontextus végett reflektált a Monarchiának a 19. század utolsó negyedében is folytatott Balkán-politikájára.

Az MNL OL főlevéltárosának, Décsey Sándornak az előadása mindkét irányban túlment az első világháború négy évén. A katonai zászlók fontos jelképei a félig független Magyar Királyi Honvédségnek, viszont csak a gyalogos alakulatok számára volt megengedett. Az egyesület korábbi elnöke 1867-től kezdve bemutatta e csapatzászlók fejlődésének irányait s hogy milyen szabályozás volt a különböző alakulatok zászlóira. Kiemelte a zászlók presztízsértékét s azt, hogy háború utáni Magyarországon milyen problémák vetültek fel a katonai zászlók kapcsán.

Kántor Balázsnak, az MNL OL munkatársának előadásában a MÁVAG és a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. működését mutatta be az I. világháború kezdetétől trianoni béke időszakáig. Miután áttekintést adott a század eleji magyar vas- és acélipar helyzetéről, ismertette, hogy 1914-ben milyen állapotban várták az említett vállalatok a világháborút. Végigvette, hogy milyen kihatással voltak a bevonulások, szállítási nehézségek, az állami hadigazdálkodás a két nehézipari vállalatra, s a MÁVAG és Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű milyen szociálpolitikát folytatott a háború során. Előadása végén bepillantást nyújtott a vállalatoknak az 1918-1919-es működésére, illetve hogy a trianoni békeszerződés milyen hatással volt a nehézipari cégek érdekeltségeire.

A szombat délutáni ülésszakon ismételten az egyesület tagjai adtak elő, viszont az első világháborútól eltérő témában. Az első két előadó, Kádár Zsófia és Durovics Alex egyetemtörténeti kutatásainak eredményeit ismertette. Kádár Zsófia a 17. századi Győrben és Pozsonyban tanuló diákok kapcsán folytatott kutatásairól számolt be. Előadásában meg kívánta mutatni azokat a problémák és forrásokat, melyek meghatározóak a mai egyetem-történetírásban. A diákság részletes vizsgálata – a diáklétszám változásától a nemzeti megoszláson át egészen a társadalmi és felekezeti sokszínűségig – lehetőséget teremt arra is, hogy a jezsuiták 17. századi szerepét árnyaltabban értékeljük.

Durovics Alex a 19 század első felének soproni evangélikus lyceum diákságának hasonló szerkezetű bemutatására vállalkozott. Az oktatási rendszer változásainak ismertetését követően szólt a felhasznált forrásokról s azoknak forrásértékéről. A források függvényében választotta ki az 1802 és 1846 utáni időszakot a diákok vizsgálatára, ugyanis ezekből az évekből állnak rendelkezésünkre legteljesebb mértékben a diákokra vonatkozó adatok. Az előadó kutatásai során három területre, a hallgatói létszám változására, a hallgatók területi és település szerinti eloszlására valamint a diákok társadalmi beágyazottságára helyezte a hangsúlyt.

A következő előadás során a magyarországi holokauszt működési mechanizmusáról szólt Fóris Ákos. Az előadó azt vizsgálta az edelényi járás példáján, hogy az alsó és középfokú közigazgatás szintjén mekkora mozgástere volt az ott lakóknak a deportálás során, s a hátrahagyott ingó és ingatlan vagyont miképp hasznosították 1944 folyamán. A háborús szükségintézkedések, az évtizedek óta meglévő szociálpolitikai lépésekre vonatkozó igénye s a front közeledtével egyre erősödő bürokratikus káosza mind-mind közrejátszott abban, hogy a helyi lakosság és közigazgatás aktívan közreműködött deportált zsidóság javainak megszerzésében.

László Eszter A történelemtanítás története (1945-1948) című előadásában a korabeli iskolarendszer rövid bemutatását követően azokat a szakmai vitákat tekintette át, melyeket a koalíciós időszakban folytattak le a történelemtanításról. Habár a vita résztvevői egyetértettek abban, hogy az új történetírásnak demokratikusnak kell lennie s szakítania kell a Horthy-korszak romantizáló történelemszemléletével, az ideológia mentesség és objektivitás kérdése fontos ütközőpontot jelentett a háború utáni szakmai légkörben.

A konferencia utolsó napján ismét az első világháború volt a téma. Mihalik Béla, a Jezsuita Levéltár igazgatója és Világi Dávid, Ráth Mátyás Evangélikus Gyűjtemény gyűjteményfelelőse a magyarországi keresztény egyházaknak az első világháborúban játszott szerepét vizsgálta meg. Mihalik Béla áttekintette, hogy az 1909-től önálló rendtartományként működő magyar jezsuita rendtartomány miképp élte meg a háború éveit. A besorozások s népmissziók leállása mellett fontos változást jelentett a háború a Szentszékkel való kapcsolattartásban is. Az egyesület alelnöke külön kiemelte az 1918 utáni eseményeket, hogy a Tanácsköztársaság alatt a rend folyamatos represszió alatt állt az államhatalom részéről, illetve miképp érintették az 1920-as határváltozás.

Világi Dávid Győr lakosságának mintegy tizedét kitevő evangélikus közösséget vizsgálta meg a háború idején. Az előadó áttekintette, hogyan fogadta a gyülekezet a háborút s az evangélikus anyakönyvek adatainál miképp jelentkeznek a világháború eseményei. Külön foglalkozott, hogy a gyülekezet intézményei, mint az iskola vagy szeretetház miképp vette ki a részt a háborús erőfeszítésekben. Előadásának végén kitért arra is, hogy miképp élte meg a helyi evangélikus közösség az 1918-as népköztársaság, a Tanácsköztársaság illetve a román megszállás időszakát.

A VI. Tudományos Nyári Tábor utolsó két előadása a művészetek és a Nagy Háború viszonyát tárták fel. Mátyás Zoltán a magyar képzőművészek és a Magyar Képzőművészeti Főiskola világháborús szerepvállalását vizsgálta meg. A háború csataterein több mint 250 magyar művész volt a fronton, leginkább festők és fényképészek, akiknek alkotásaiból az előadó is többet megmutatott a jelenlévő érdeklődők számára. Az előadás második részében a Magyar Képzőművészeti Egyetem Levéltárának levéltárosa részletesen ismertette Magyar Képzőművészeti Főiskola történetét a világháború éveiben, az oktatásban, tanári karban és a diákok összetételében történt változásokat.

Utolsó előadásként Ogoljuk-Berzsenyi Anett a világháború hatásait vizsgálta meg az iparművészetre. A háború előtti iparművészet bemutatását követően ismertette, hogy a háborús viszonyok miatt megrendeléseiktől elesett művészek és vállalatok milyen kiutakat kerestek elkeserítő helyzetükből. Az Iparművészeti Múzeum munkatársa amellett, hogy bemutatta az iparművészek beintegrálódását a háború légkörébe – így például a vasgyűrűk, hadiérmek, emlékművek és sírok kivitelezése – ismertette a korabeli vitákat is az iparművészet akkori jelenéről és jövőjéről. Végül szólt az Iparművészeti Múzeum és Egyetem háborús tevékenységéről és viszontagságairól.

A Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjtemények Kollégiuma által megítélt 800.000 forintos támogatás teljes egészében a pályázatban megjelölt célra, a résztvevők szállás- és csoportos étkezési költségére lett fordítva. Az elszállásolás a badacsonytomaji Neptun Panzióban 2-3-4 ágyas szobákban történt. Ugyanitt került sor az étkezésekre is. A támogatás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a jelentkezők számára – egyetemista és pályakezdő közalkalmazotti pénztárcához mérve is – elfogadható összegű részvételi díjat állapítsunk meg. Így örömmel mondhatjuk, hogy anyagi okból senkinek sem kellett távol maradnia a rendezvénytől.


Budapest, 2014. április 14.

Décsey Sándor FLE elnök

 

Hozzászólások  

 
0 #4 institut massage lyon 2017-06-18 12:30
You've got fantastic knowlwdge at this point.

navigate to this
web-site
- relevant internet
page
- Read the Full Document
- mouse click
the up coming webpage
- mouse click the up coming internet
site
- [url=http://proservis.co/?option=com_k2u=46307 - http://b2b.58jj.cn/comment/html/index.php?page=1 institut massage
lyon
Idézet
 
 
0 #3 salon massage lyon 2017-06-15 21:30
Thanks pertaining to providing these sort of terrific knowledge.



[url=http://sportdieta.hu/?option=com_k2u=655804 - http://laobanzhang1688.com/comment/html/index.php?page=1&id=11433 - http://vectorparo.pro/forum/index.php?topic=12921.0 - http://www.sanjuanjo.com/user/profile/999 - http://www.owainsutton.co.uk/user/20584 - http://smwx888.com/comment/html/index.php?page=1&id=46561 - http://javak.ir/user/RollandHarries/ - http://forum.teknoatu.com/?qa=31/meilleur-massage-lyon - http://www.okajoys.com/comment/html/index.php?page=1&id=12436 - http://greenacre.co.za/index.php/component/k2/itemlist/user/1420281

Here is my web-site ... salon massage lyon
Idézet
 
 
0 #2 detente massage lyon 2017-05-27 09:43
I love reading through a post that will make people think.
Also, many thanks for allowing for me to comment!


Here is my homepage :: detente massage lyon
Idézet
 
 
0 #1 massage lyon 2017-05-26 22:55
Ce n'etait pas sans intention que je choisissais des auteurs francais traduits en anglais, et toujours le meme auteur, me doutant
bien que lorsque j'aborderais un auteur anglais, dont la pensee et
le style sont differents, les difficultes deviendraient beaucoup plus considerables.


Stop by my blog :: massage lyon
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

1%

1%

Adószámunk: 18190852-1-42